DAMIÁNI SZENT PÉTER PÜSPÖK LEVELÉBŐL
'Szomorúságodban boldogan várd a rákövetkező örömödet!'
Arra
kértél, kedves testvér, hogy vigasztaló levelet írjak neked, és
intelmemmel próbáljam megédesíteni lelked keservét, amit annyi sok
csapás miatt kell most elviselned.
De
ha okosan gondolkodol, akkor ez a vigasztalás már készen is van
számodra. Hiszen azok az isteni igék, amelyek örökséged eléréséről
biztosítanak téged, az örökbe fogadott fiút, kétségtelenül megmutatják
neked a vigasztalás útját is. Mert van-e világosabb kijelentés például
ennél: Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, légy állhatatos a
jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra?
(Vö. Sir 2, 1-2)
Ahol
ugyanis megvan az istenfélelem és igazi vallásosság, ott bármilyen
súlyos megpróbáltatás jöjjön is, az nem a szolga megkínzásának tűnik,
hanem sokkal inkább az Atya fegyelmező eszközének.
Ezért,
amikor a türelmes Jób sok szenvedése között így kiált fel: Bárcsak az
Isten, aki elkezdte, összezúzna; s felemelné kezét, és végezne már
velem; utána rögtön hozzáfűzi ezt is: Ez az én vigasztalásom, hogy
kínnal sújt, és nem kímél (vö. Jób 6, 10).
Isten
választottai számára ugyanis nagy vigasztalás maga az Istentől jövő
csapás. Mert amikor e rövid ideig tartó ostorozást szenvedik, már
ugyanakkor a dicsőséges égi boldogság elérésének a biztos reménye
bátorítja lépteiket.
Az
aranyműves kalapácsa azért sújt le az aranyra, hogy minden salakot
kiverjen belőle; a reszelő is azért csiszolja az ércet, hogy annak
erezete annál ragyogóbban előtűnjék. A kemence teszi próbára a fazekas
edényeit, az igaz embereket pedig a megpróbáltatások kísértése (vö. Sir
27, 5). Ezért beszél így Szent Jakab: Testvéreim, tartsátok nagy
örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket (Jak 1, 2).
Valóban,
jogos örömmel örvendezhetnek azok, akik vétkeikért ideig tartó
szenvedést kapnak itt a földön, mert jó cselekedeteikért örök jutalmat
kapnak a mennyben.
Ezért
tehát, kedves jó testvérem, bár csapások sújtanak, és a mennyből jövő
fenyíték tisztogat, a kétségbeesés össze ne törje lelkedet; ajkad ne
nyíljék zúgolódó panaszra; el ne nyeljen a kínzó szomorúság: a
kislelkűség türelmetlenné ne tegyen, hanem igyekezzél mindig derűs
arccal járni, jókedvedet megőrizni szívedben, hogy ajkadon ujjongó
hálaadás fakadjon.
Bizony,
magasztalnunk kell Isten ama csodálatos intézkedését, amellyel övéit
azért sújtja ideig-óráig, hogy ezáltal megkímélje őket az örökké tartó
kíntól; azért szorongat bennünket, hogy felemeljen; azért üt-vág, hogy
gyógyítson; azért sújt le, hogy felmagasztaljon.
A
Szentírás ilyen és ehhez hasonló tanúságtételei erősítsék türelmedet,
kedvesem! Szomorúságodban boldogan várd a rákövetkező örömödet!
Készítsen
fel erre az örömre a remény, és gyújtsa fel benned a szeretet a
buzgóságot. Az ilyen boldogan megmámorosodott lélek könnyen felejti,
amit külsőleg el kell szenvednie, és azzal táplálkozik, és arra
törekszik, amit lelke belsejében szemlél.
Damiáni Szent Péter püspök leveleiből
'Kérünk,
mindenható Istenünk, engedd, hogy Damjáni Szent Péter püspököd tanítását
és példáját követve semmit se tartsunk előbbrevalónak Krisztusnál, és
mindenkor Egyházad szolgálatára törekedve az örök világosság örömeibe
eljuthassunk! ' Amen.
Forrás ~ Internet