SZENTLECKE

'Aki teljes szívből hisz, méltó a keresztségre.'

A jeruzsálemi üldözés idején az Úr angyala így szólt Fülöp diakónushoz: 'Kelj föl! Menj délnek, arra az elhagyatott útra, amely Jeruzsálemből Gázába vezeti' Fülöp felkerekedett és elindult. Egyszer csak megpillantotta az etióp királynőnek, Kandákénak egyik udvari főemberét, aki a királynő kincstárát kezelte. Az etióp kincstárnok Jeruzsálemben volt imádkozni. Visszatérőben kocsiján ülve Izajás próféta könyvét olvasta. A Szentlélek akkor így szólt Fülöphöz: 'Menj, és szegődjél oda a kocsihoz!' Fülöp odasietett, és hallotta, hogy Izajás próféta könyvéből olvas. Megkérdezte: 'Érted-e, amit olvasol?' Az így válaszolt: 'Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem magyarázza?' Meg is kérte Fülöpöt, hogy szálljon fel és üljön melléje. Éppen ezt a szentírási részletet olvasta: Mint a juhot, úgy vitték leölésre, s miként a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta szólásra ajkát. Megaláztatásában vétetett el róla az ítélet. Ki sorolhatja fel nemzedékét? Hiszen élete elvétetik a földről. Az udvari tiszt odafordult Fülöphöz: 'Kérlek, kiről mondja ezt a próféta, önmagáról vagy valaki másról?' Fülöp akkor beszélni kezdett, és az írásnak ebből a részletéből kiindulva hirdette neki Jézust. Amint továbbhaladtak az úton, valamilyen vízhez érkeztek. Az udvari tiszt akkor megszólalt: 'Nézd, itt a víz; mi akadályozza hát, hogy megkeresztelkedjem?' Ezzel megállíttatta a kocsit, majd Fülöppel együtt lement a vízbe, és Fülöp megkeresztelte. Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és az udvari tiszt nem látta őt többé. Örvendezve folytatta útját, és öröm volt a szívében. Fülöp pedig Azótusban találta magát, és amíg csak Cezáreába nem ért, útközben minden helységben hirdette az evangéliumot. Ez az Isten igéje.

Apostolok Cselekedeteiből 8. fejezet 26-40.

 

Forrás ~ Internet