KRISZTUS FŐPAP A MI KIENGESZTELŐDÉSÜNK
A
főpap egyszer egy esztendőben, hátrahagyva a népet, belép oda, ahol a
kiengesztelődés helye van; s fölötte vannak a kerubok. Itt van a
szövetség ládája, és az illatáldozat oltára, ide belépni a főpapon kívül
senkinek sem szabad.
Ha
már most az én igazi főpapomról, az Úr Jézus Krisztusról elmélkedem,
hogy ő testi életében egy egész esztendőt együtt töltött a néppel,
éspedig azt az évet, amelyikről maga mondja: Elküldött, hogy örömhírt
vigyek a szegényeknek, hirdessem az Úr kedves esztendejét és a
megbocsátás napját (vö. Lk 4, 18-19), figyelj csak rá, hogy az esztendő
egy napján, éspedig a kiengesztelés napján hogyan lépett be az Úr a
legszentebb szentélybe, hogy beteljesítse a kiengesztelést: hogyan megy
fel az égbe, és lép a mennyei Atya elé, hogy kiengesztelje őt az emberek
iránt, és közbenjárjon minden benne hívőért.
Erről
a kiengesztelésről, amellyel Atyját kibékítette az emberekkel, János
apostol így tanít: Azt mondom, gyermekeim, hogy ne kövessünk el bűnt. De
ha bűnbe estünk is, van szószólónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az Igaz.
Ő az engesztelő áldozat bűneinkért (vö. 1 Jn 2, 1).
De
Pál is hasonlóan emlékeztet a kiengesztelés tényéré, amikor ezt mondja
Krisztusról: Ő az, akit Isten engeszteléssé tett a hit által (vö. Róm 3,
25). Tehát számunkra a kiengesztelés napja egészen a világ végéig tart.
Az
isteni tanítás így hangzik: Tegyen tömjént a parázsra az Úr színe
előtt, hogy a tömjén felhőjével beborítsa a kiengesztelődés tábláját,
amely a bizonyság ládájában van, s akkor nem hal meg. Vegyen a bika
véréből, és ujjával hintse meg a kiengesztelődés táblájának keleti
oldalát (vö. Lev 16, 12-14).
Hogy
a régiek hogyan végezték az Isten előtt az emberek kiengesztelődését
szolgáló szertartást, immár tudod; de te, aki Krisztushoz tértél, az
igazi főpaphoz, aki saját vérével engesztelte ki az Istent irántad, és
kibékítette veled az Atyát, neked már semmi közöd sincs a hús-vér
áldozatokhoz; hanem ismerd meg inkább az Ige vérét, és figyelj rá,
amikor azt mondja neked: Ez az én vérem, amely értetek kiontatik a bűnök
bocsánatára (Mt 26, 28).
Azt
pedig, hogy a vért kelet felé hintette a főpap: ne tartsd valami
értelmetlenségnek. Keletről jön a te váltságod. Kelet, azaz Felkelő Nap a
neve annak a férfinak, aki közvetítő lett Isten és az emberek között.
Arra
kaptál megbízást, hogy mindig keletre tekints, ahonnan számodra az
igazság Napja kél, ahonnan számodra mindig fényesség születik: hogy sose
járj már ezután sötétségben, nehogy az a végső nagy nap a sötétség
útján találjon téged; a tudatlanság éjjele és köde ne borítson el téged,
hanem hogy mindig a tudás fényében élj, mindig a hit nappali világánál
járj, és mindig a szeretet és békesség igaz világosságát birtokold.
Origenész áldozópapnak a Leviták könyvéről mondott szentbeszédeiből
Forrás ~ Internet