A BÖLCSESSÉG ÉS A DŐRESÉG

A bölcsesség házat épített magának, hét faragott oszloppal ékesítette. Áldozati állatait leölte, borát megkeverte, és megterítette asztalát. Elküldötte szolgálóit, hogy hívón kiáltsák a várban és a város falain: 'Aki tudatlan, jöjjön hozzám!' És így szólt azokhoz, akikben nincsen okosság: 'Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek kevertem. Hagyjátok el a dőreséget, hogy élhessetek, és járjatok az okosság útjain.

Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Legszentebbnek ismerete okosság. Mert általam sokasodnak meg napjaid, és hosszabbodnak meg életed esztendei. Hogyha bölcs vagy, a magad javára vagy az; de ha gúnyolódol, magad vallod kárát.'

Dőreség asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem. Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán, hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk: 'Térjen be ide mind, aki tudatlan!' Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja: 'Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!' És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.

A példabeszédek könyvéből 9. fejezet 1-18.

 

Forrás ~ Internet