SZENTLECKE

'Az apostolt testi szenvedésein felül az összes egyház gondja is nyomasztja.'

Testvéreim! Mivel oly sokan dicsekszenek emberi kiválóságaikkal, én is dicsekszem. Mert ha ők dicsekedni mernek - oktalanként mondom -, merek én is: Zsidók ők? Én is. Izraeliták? Én is. Ábrahám ivadékai? Én is. Krisztus szolgái? Mint oktalan mondom: én még inkább az vagyok. Hiszen sokszor fáradoztam, sokszor vetettek börtönbe, módfelett sok verést kaptam, gyakran forogtam halálveszélyben. A zsidóktól ötször kaptam egy híján negyven botütést, háromszor megvesszőztek, egyszer megköveztek. Háromszor szenvedtem hajótörést; egy nap és egy éjjel a nyílt tengeren hányódtam. Sokat voltam vándorúton. Veszélyben forogtam folyóvizeken, veszélyben rablók miatt, veszélyben népem részéről, veszélyben pogányok között, veszélyben városokban, veszélyben a pusztán, veszélyben a tengeren, veszélyben hamis testvérek között. Fáradtam és gyötrődtem, sokat virrasztottam, éheztem és szomjaztam, gyakran böjtöltem, fagyoskodtam és ruhátlan voltam. Ezenfelül állandó aggodalmam: valamennyi egyház gondja. Ki gyönge, hogy én ne éreznék vele? Ki esik el, hogy nekem ne fájna? Ha dicsekednem kell, gyöngeségeimmel dicsekszem. Ez az Isten igéje.

Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből 11. fejezet 18.21b-30.

 

Forrás ~ Internet