A SZERETET ÉS A BÉKE ISTENE ADJON BÉKESSÉGET A SZÍVETEKNEK!
Az
igazság hirdetője nem tévedett, hanem helyesen mondta, hogy mindazok,
akik buzgón akarnak élni Krisztusban, üldözést szenvednek (vö. 2 Tim
3,12). Úgy gondolom, senki sincs kivéve ez alól az általános szabály
alól, csak az, aki vagy elhanyagolja, vagy nem ismeri a fegyelmezett,
szent és buzgó életet ebben a világban (Tit 2,12).
Távol
legyen tőletek, hogy ti azok közé tartozzatok, akiknek háza békességes,
nyugodt és biztonságos, és akik fölött nincs az Isten büntető vesszeje,
akik jó sorsban töltik életüket, és végtére is elkárhoznak.
Lelketek
tisztasága és jámborságtok azonban kiérdemli és igényli, hogy - mivel
Isten elfogadott benneteket, és kedvesek vagytok előtte - lelketek
tisztasága sok megpróbáltatáson át finomodjék ki egészen. Ezért, ha
olykor kétszeres vagy háromszoros erővel suhog fölöttetek a kard, még
ezt is örömmel kell a szeretet jelének tekintenetek.
Külső
harc és belső félelem: ez kétélű kard. Belsőleg akkor sokszorozódik,
amikor az a bizonyos csalárd szellem álnoksággal és hízelgéssel
nyugtalanítja a szívek mélyét. Az ilyenfajta küzdelmeket már eddig is
eléggé megismertétek. E nélkül lehetetlen lett volna eljutnotok a belső
békéteknek és nyugalmatoknak erre az oly szép rendjére.
Külsőleg
viszont akkor sokszorozódik a kard, amikor az Egyház lelki javai ellen
tör ki alaptalanul az üldözés: ez esetben súlyosabbak a sebek, főleg ha
barátainktól kapjuk azokat. Ez Krisztusnak az a kívánatos és boldog
keresztje, amelyet András apostol oly férfiasan és örvendező lélekkel
fogadott. Egyedül ebben kell dicsekednünk, mondja az Apostol, Isten
választott edénye.
Tekintsetek
fel tehát hitünk szerzőjére és fenntartójára, Jézusra, aki övéitől
ártatlanul szenvedett, és a bűnösök közé számították. Ha tehát isztok a
mi Urunk, Jézus csodálatos kelyhéből, adjatok hálát az Úrnak, aki az
összes javakat osztogatja.
A
szeretet és béke Istene pedig, adjon békességet szíveteknek és
gyorsítsa meg előrehaladástokat. Oltalmazó pajzsként rejtsen el arca az
emberek zaklatásai elől egy időre, amíg csak el nem vezet és át nem
ültet abba a teljességbe, ahol mindörökre a béke szépségében, a bizalom
otthonában és a bőség nyugalmában fogtok megállapodni.
Szent Rajmund áldozópap leveléből
Forrás ~ Internet