HIMNUSZ SZENT JAKAB APOSTOLHOZ

Örvendező szívünk dala

magasra száll, Jakab, veled,

halászból téged Krisztusunk

ily szent orom csúcsára vitt.

Testvéreddel, mert hív a szó,

elhagytok mindent, kincset is;

az Úr igéjét, szent nevét,

buzgó küldöttként, hirdeted.

Erős jobbján, mint hű tanút

magával visz, s megláthatod

dicsőségét a hegytetőn,

s a kertben vére csöppjeit.

Te készen állsz, bár jól tudod:

a kínoknak kért kelyhe vár,

az Úr első apostola,

ki érte szenvedsz kínhalált.

Jézus hűséges gyermeke,

örök fény magvetője vagy,

imádra hitben ékesen

s gazdag reményben ég szívünk.

Kérd Krisztustól szorgalmasan:

parancsa útját járjuk itt,

s dicsőségének himnuszát

örökre énekeljük ott. Amen.

Forrás ~ Internet

 HOZZÁD JÖVÜNK SZENT JAKAB

Hozzád jövünk Szent Jakab, 

mert közös úton vagyunk. 

Légy, zarándokok pártfogója, 

a mi zarándoklatunk vezetője.

 Taníts minket, az Úr apostola és barátja, 

az útra, mely elvezet Hozzá. 

Nyiss meg minket, az Evangélium hirdetője, 

az igazságra, melyet Mestered ajkaitól tanultál. 

Adj nekünk, a hit tanúja, erőt, hogy mindig 

szeressük az életet, amit Krisztus ad. 

A mi Urunk, Jézus Krisztus által, 

 a Szentlélekkel egységben. Amen.

Forrás ~ Internet 

 

 SZENT JAKAB ÚTJA ~ EL CAMINO

A zarándokút története

A Santiago de Compostelába, az idősebb Szent Jakab apostol sírjához vezető zarándokutat spanyol neve után - El Camino de Santiago - gyakran csak El Caminoként emlegetik.

Valószínűleg a 7. század környékén az arab pusztítás elől menekítették Hispániába a földi maradványait. A 7. századtól él az a hagyomány, hogy Szent Jakab missziós útján elért egészen a mai Spanyolország területéig, a 9. századtól pedig az Egyház úgy tartja, hogy sírja Hispániában van.

A szent helyekre történő zarándoklat a 3. századtól a keresztény gyakorlat része lett. A szentek sírhelyére történő zarándoklatot érdemszerző tettnek gondolták. A középkorban gyakran tettek fogadalmat zarándoklat megtételére, mert úgy vélték, hogy a zarándoklat érdekében tett erőfeszítés kötelezi a szentet arra, hogy segítsen.

A zarándokok egyre növekvő száma miatt az út mentén szerzetesek telepedtek le, kolostorokat, templomokat, kórházakat, szállásokat, utakat és hidakat építettek.  A legtöbb zarándokot az erős hit vezette,  számukra az út a megváltás elnyeréséhez szükséges  vezeklés volt, másokat súlyos bűneik miatt ítélték hosszú zarándoklatra, néhányan pedig jó pénzért egy-egy uralkodó helyett járták végig az utat.

A zarándokok jól felismerhetőek voltak a ruházatukról, kezükben botot tartottak, melyre egy ivásra szolgáló lopótök volt akasztva, oldalukon táska lógott, fejükön kalapot hordtak, de legjellegzetesebb az általuk viselt kagyló volt, mely vagy igazi fésűs kagyló volt, amelyet kezdetben Finisterrében szedtek fel a tengerparton, ahol állítólag Szent Jakab prédikált, vagy ólomból, ónból, ezüstből készült. A kagylót azok érdemelték ki, akik eljutottak Santiagóba, később az úton lévő zarándokok is viselték, védelmező jel lett számukra, hiszen súlyos bűnnek számított annak a megtámadása, akinek a ruházatán ott volt a kagyló.

1982-ben II. János Pál pápa Santiagóba látogatott, bár akkor az spanyolországi apostoli útjának  csak egy állomása volt. Napjainkban a zarándokok a föld minden tájáról érkeznek, a vallási indíttatás mellett sokakat spirituális okok, kulturális érdeklődés, vagy a fizikai kihívás motivál.

Forrás ~ Internet