MINT ÉLŐ KÖVEK LELKI TEMPLOMMÁ ÉPÜLÜNK

'Mint élő kövek Isten templomává és oltárává épülünk'

A Szentírás mindnyájunkat, akik Jézus Krisztusban hiszünk, eleven köveknek nevez: Mint élő kövek lelki templommá épültök a szent papságban, hogy Istennek tetsző lelki áldozatot hozzatok Jézus Krisztus által (1 Pét 2, 5).

A földi kövek használatánál megfigyelhetjük, hogy az épület alapozásakor a teherbíróbb és nagyobb köveket építik be először. Ezeknek kell elbírniuk az egész épület súlyát. Ugyanezt kell észrevennünk azoknál az eleven köveknél is, akiknek a helye a lelki épület alapjában van. Hiszen kik alkotják ennek az alapját? - Az apostolok és a próféták. Pál ezt így tanítja: Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga a mi Urunk, Jézus Krisztus (Ef 2, 20).

Hogy azonban te, kedves hallgatóm, nagyobb készséget tanúsíts ennek az épületnek a felépítésére, és hogy minél mélyebbre kerülj ennek az alapjába, tudd meg, hogy ennek az épületnek az alapja maga Krisztus. Pál apostol ugyanis azt mondja: A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat (1 Kor 3, 11). Boldogok tehát azok, akik erre a nemes alapra vallási és szent épületeket emeltek.

De az Egyháznak ebben az épületében oltárnak is kell lennie. Úgy gondolom tehát, hogy közületek mint eleven kövek közül azok lesznek alkalmasak arra, hogy Jézus belőlük oltárt építsen, akik készségesek az imádságra és éjjel-nappal könyörögnek Istenhez és bemutatják neki a könyörgés áldozatát.

De vedd fontolóra az oltár köveinek tulajdonított dicséretet! Amint írva van Mózes törvénykönyvében: vas nem érintette, faragatlan kövekből való oltárt kell építeni (vö. Józs 8, 31). Kik ezek a faragatlan kövek? Talán a szent apostolok lehetnek ezek a faragatlan, tiszta kövek, ők mindnyájan együtt alkotják az oltárt, az egyetértés és az összhang miatt. Hallottuk ugyanis róluk, hogy amikor egyetértésben megnyílt az ajkuk az imádságra, így szóltak: Urunk, te belelátsz mindenkinek a szívébe (ApCsel 1, 24).

Ők tehát képesek voltak arra, hogy egy szívvel, egy szóval és egy lélekkel együtt imádkozzanak. Talán ők méltók arra, hogy belőlük épüljön fel az az egy oltár, amelyen Jézus bemutatja az Atyának az áldozatot.

De nekünk is arra kell törekednünk, hogy mindnyájan egyetértve ugyanúgy beszéljünk, ugyanúgy érezzünk. Ne tegyünk semmit sem versengve vagy hiú dicsőségvágyból, hanem tartsunk ki egy érzületben és ugyanazon véleményben, így talán mi is alkalmas oltárkövekké válhatunk.

Origenész áldozópapnak Józsue könyvéről mondott szentbeszédeiből

 

Forrás ~ Internet