HIMNUSZ AZ OLTÁRISZENTSÉGRŐL

 

 Zengjed, nyelv, a dicsőséges
test titkát s a drága vért
melyet hullatván értékes
váltságul az emberért
a föld ura, a felséges
méh gyümölcse nem kímélt.

Egünk küldte, s nekünk szülte
tiszta szűz, szeplőtelen.
Köztünk élt és hinté földre
az Igét, mely jót terem;
a csodás szertartással ülte
búcsúestjét idelenn.

Mert a végső estebédet
tartván ő és társai,
együtt a törvényes étket
jámborul fogyasztani:
étkül a tucatnyi népnek
önmagát osztotta ki.
És a kenyeret testévé
igézte az Ige-test
s a bor lett Krisztus vérévé:
magyarázni ne keresd!

Hit dolga és igaz szívé,
hogy erősen tartsa ezt.
Azért kell e nagy szentséget
leborulva áldani
és a régi Szövetséget
új rítussal váltani:
pótolják a rest érzéket
a merész hit szárnyai!

Az Atyának és Fiának
légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsanna és imádat,
ujjongások hirdessék!
S aki kettejükből árad,
a Lélek is áldassék! Amen.

Aquinói Szent Tamás

AQUINÓI SZENT TAMÁS - ÚRNAPI ÉNEK

Dicsérd, Sion, a Megváltót,

dicsérd a vezért, a pásztort,

zengj himnuszt, zengj éneket!

Ahogy bírod, akként merjed:

nagyobb Ő, mint a dicséret,

méltón nem dicsérheted.

S a dicséret külön tárgya

ma hogy a kenyeret áldja,

mely éltet és eleven,

s hogy végvacsoráján kapta

a Tizenkettők csapatja,

nem kétséges semmiben.

Legyen teljes, legyen zengő,

legyen vidám és illendő

szívünk ujjongása ma:

mert azt a napot jelzi ünnepünk,

melyen először adatott nekünk

ez a lelki lakoma.

Új királynak asztalára

új törvénynek szállt páskája:

elavult a régi már.

Fut az újtól, ami agg,

igazságtól, ami vak;

fut a fénytől a homály.

Amit Krisztus tett az estén,

hagyta hogy rá emlékezvén

cselekedjük mi is azt.

Okultunk szent törvényéből:

Így lesz borból és kenyérből

üdvösséges áldozat.

Más és más - de nem lényegben,

csak jel szerint más - színekben

égi jók lappanganak.

A vér ital, a hús étel:

mégis Krisztus, lényegével,

teljes mindkét szín alatt.

Oly kenyér, melyet meg nem tör,

aki vesz miként étekből,

s el se vág, és meg se szel.

Veszi egy és veszik ezren;

fogyasztják és nem fogy el.

Veszik jók és veszik rosszak:

csakhogy különböző sorsnak

részesei ők vele.

Rossznak halál, jónak élet:

ilyen az egyforma étek

különböző ereje.

Ím az angyalok kenyere,

útonjárók eledele,

édesfiaknak étele,

nem ebek számára szánt,

melynek előképe már a

húsvéti bárány halála,

valamint Izsák oltára

s hogy az égből manna szállt.

Óh igaz Kenyér, jó Pásztor,

Jézus, óvj az elbukástól,

te táplálj és te palástolj

s add, hogy a feltámadáskor

üdvnek látói legyünk.

Te, ki mindent bírsz és értesz,

s e földön táplálsz és éltetsz,

tedd, hogy szent népeddel, ékes

asztalodnál majd az édes

örökségben részt vegyünk!

Babits Mihály fordítása

AQUINÓI SZENT TAMÁS ÉNEKE KRISZTUS TESTÉRŐL

Imádlak áhítattal, Isten: rejtelem,

aki e jelekben titkon vagy jelen.

Néked egész szívem átadja magát,

mert Téged szemlélve elveszti magát.

Szem, ízlés, tapintás megcsalódhatik:

de a hallás Rólad hittel biztosít.

Hiszem, amit hinni Isten fia szab:

igédnél, Igazság, mi van igazabb?

Isten-volta rejtve volt a keresztfán;

itt ember-arcát is rejti e talány.

De én mind a kettőt hiszem, s vallhatom,

kérve amit kért a bűnbánó lator.

Sebeid Tamásként látnom nem lehet,

mégis Istenemnek vallak Tégedet.

Hadd hogy egyre jobban hinni tudjalak,

Tebenned reméljek, Téged vágyjalak.

Isten halálára emlékeztető

eleven kenyér és embert éltető,

add hogy éljen lelkem Belőled csupán

s jóízét Tebenned ne veszítse szám.

Kegyes pelikánom, uram Jézusom,

szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom,

melyből elég volna egy csepp hullni rá,

világ minden bűnét meggyógyítaná.

Jézus, kit titokban fedve látlak itt,

mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik,

hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat

leljem szent fényedben boldogságomat?

 Babits Mihály fordítása

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=AxSpZEXfMP4

 https://www.youtube.com/watch?v=-xs67InkZ3A

Forrás ~ Internet