KRISZTUS KIENGESZTELTE IRÁNTUNK ISTENT
'Krisztus kiengesztelte irántunk Istent, aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott'
Akik
már megkapták a Szentlélek lefoglaló zálogát, és a feltámadás
reményének a birtokosai, azok a jövendő feltámadást már jelenvalónak
tartják, és azt hangoztatják, hogy ezentúl nem tekintenek senkit emberi
szempontból. Mindnyájan lelkiek vagyunk ugyanis, és mentesek a testi
romlandóságtól. Mert amikor felragyogott felettünk Isten egyszülött Fia,
hasonlóvá lettünk a mindent éltető Igéhez. Amint a bűn uralma idején a
halál kötelékei tartottak fogva minket, úgy vetettük el most a
romlandóságot azóta, hogy közbelépett a megigazulást szerző Krisztus.
Ezért
senki sem él már testben, azaz testi gyengeségben, amit pedig méltán és
joggal tekintünk úgy, mint romlandóságot. Ezért mondja Szent Pál: Ha
Krisztust azelőtt emberileg ismertük is, most már nem úgy ismerjük (2
Kor 5, 16). Mintha ezt akarná mondani: Az Ige testté lett, és közöttünk
élt (Jn 1, 14), és mindannyiunk életéért elvállalta a testi halált. És
ha mi így, testi valóságában ismertük is meg őt, ezután már nem így
ismerjük. Mert ha meg is tartotta emberi testét, azt, amely harmadik
napon feltámadt, és az Atyánál van az égben, mindazonáltal meg kell
értenünk, hogy Krisztus testfölöttivé is lett: ő ugyanis egyszer
meghalt, de többé meg nem hal, a halál nem lesz többé úrrá rajta.
Halálával egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, élve azonban Istennek
él (vö. Róm 6, 9-10).
Ha
tehát ilyen valaki az, aki életünk előtt mint zászlóvivő áll, akkor úgy
kell nyomába törekednünk, hogy szinte már ne is testben élőknek, hanem
már testfölöttieknek bizonyuljunk. Igaza van tehát Szent Pálnak, aki ezt
írja: Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt,
valami új valósult meg (2 Kor 5, 17). Megigazultunk ugyanis a hit által
Krisztusban, és eltűnt az átok ereje. Hiszen ő miértünk támadt fel,
eltiporva a halál hatalmát; így megismertük az igaz és tökéletes Istent -
akit lélekben és igazságban imádunk - a Fiú közvetítésével, aki mennyei
jótéteményeket eszközöl ki az Atyától a világ számára.
Ezért
mondja igen bölcsen Szent Pál: Ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus
kiengesztelt irántunk (2 Kor 5, 18). Mert egészen bizonyos, hogy az Atya
akaratából valósult meg a megtestesülés misztériuma és az ebből
következő megújulás. Hiszen Krisztus által nyertük el azt a lehetőséget
is, hogy az Atyához járulhatunk. Az ő tanítása szerint ugyanis senki sem
mehet az Atyához másként, mint őáltala. Tehát ezt Isten viszi végbe,
akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés
szolgálatával megbízott (2 Kor 5, 18).
Alexandriai Szent Cirill püspöknek a második korintusi levélhez írt magyarázatából
Forrás ~ Internet
