EMILIÁNI SZENT JEROMOS ÁLDOZÓPAP - FEBRUÁR 8.
Emiliáni
Szent Jeromos 1481-ben
született Velencében. 15 éves korától kezdve katonáskodott. 27 éves
korában, 1508-ban katonai parancsnokként fogságba esett, és a börtönben
rettenetes elbánásban részesült. Csodálatos szabadulása után bilincseit
Treviso-ban a Szűzanya oltárára helyezte, és az árvák nevelésére
szentelte életét. 1518-ban, 37 éves korában pappá szentelték.
Árvaházakat alapított, és az árvák fölnevelésére
rendet alapított a kicsiny Somasca-ban, a Somascai rendet, a 'szamaszkai' szabályozott papok társulatát a betegek
gondozására, és az árva gyermekek nevelésére. Életét ettől kezdve teljesen a betegek és szegények
gondozására szentelte. Pestises
betegeket ápolt Bergamóban, amikor ő is megfertőződött a pestistől. 56
évesen, 1537 február 8-án halt meg
a pestisjárvány áldozataként. Sírja Samascában van.
XIV.
Benedek pápa 1747-ben boldoggá, majd 1767-ben XIII.Kelemen pápa szentté
avatta. A liturgikus reform során ünnepe a korábbi július 20-ról halála
napjára került. XI. Piusz pápa 1928-ban az árva gyermekek védőszentjévé emelte.
Példája: Vedd észre magad körül a betegeket és szegényeket!
'Istenünk,
irgalmasság Atyja, aki Emiliáni Szent Jeromosban atyát és oltalmazót
adtál az árváknak, kérünk, az ő közbenjárására engedd, hogy híven
őrizzük az istengyermekség lelkét, mely által a fiaidnak hívnak minket,
és azok is vagyunk! ' Amen.
Forrás ~ Internet
EGYEDÜL AZ ÚRBAN BÍZHATUNK
Krisztusban szeretett Testvéreim és a Szegények Szolgái Társaságának Fiai!
Köszönt benneteket szegény atyátok, és arra buzdít, hogy tartsatok ki Krisztus szeretetében és a keresztény törvények hűséges megtartásában, amint tettel és szóval megmutattam nektek, amikor köztetek voltam, hogy így az Úr legyen általam megdicsőítve bennetek.
Végső célunk az Isten, minden jónak a forrása, és nekünk, miként imádságunkban mondjuk, csak benne kell bíznunk, és senki másban. Jóságos Urunk ugyanis növelni akarja hiteteket, hiszen az evangélista szerint Krisztus sem tudott hit nélkül sok csodát művelni, és meg akarja hallgatni az imádságtokat. Ezért rendelt benneteket arra, hogy felkaroljátok a szegényeket, a gyötrődőket, a leverteket, a kimerülteket, és akiket mindenki megvet, és mindazokat, akik meg vannak fosztva attól, hogy testileg ott legyek mellettük, viszont lélekben ott van mellettük a ti szegény, szerető és kedves atyátok.
Hogy miért rendelt benneteket erre az életre, azt csak ő tudja; három okot azonban felhozhatunk. Áldott Urunk először is arra figyelmeztet ezzel benneteket, hogy be akar sorolni titeket is szeretett fiai közé, ha kitartotok útjain, így tett ugyanis barátaival, és szentekké alakította őket.
A második ok pedig ez: Azt kívánja, hogy mindig csak őbenne bízzatok, és ne másokban. Isten ugyanis, amint mondtam, nem működik együtt azokkal, akik vonakodnak egész hitüket és reményüket egyedül őbelé helyezni. Teljes szeretetét pedig csak azokba önti, akik nagy hittel és reménnyel élnek, és az ilyenekkel nagy dolgokat visz végbe. Éppen ezért, ha titeket is hit és remény tölt el, nagy dolgokat tesz veletek is az, aki felemeli az alázatosakat. Ha tehát engem elszólít közületek, és más valakit állít közétek, akkor majd e kettő közül kell nektek választanotok: vagy hűtlenek lesztek, és visszatértek a világi foglalkozáshoz, vagy hűségesek maradtok, és akkor bizonyára próbára tesz benneteket.
És íme, éppen ez a harmadik ok: Isten ki akar benneteket próbálni, mint az aranyat a tűzben. Az arany salakját a tűz megemészti, a színarany pedig megmarad, és értékesebb lesz. Isten is ugyanígy tesz jó szolgájával, aki remél, és a megpróbáltatásban is állhatatosan kitart mellette. Isten megsegíti, és mindazért, amit az iránta való szeretetből elhagyott, már ebben az életben százannyit ad, odaát pedig majd az örök életet adja viszonzásul.
Ugyanígy tett minden szentjével is. Így tett Izrael népével is az Egyiptomban átélt szenvedések után, hiszen nemcsak hogy kivezette őket onnan sok csodával kísérve, de a pusztában mannával táplálta őket, sőt az ígéret földjét is nekik adta. Ha tehát ti a kísértések ellenére is állhatatosak lesztek a hitben, az Úr nektek békét és boldog nyugalmat ad egy időre itt e földi életben, és majd odaát örökre.
Emiliáni Szent Jeromosnak szerzetestestvéreihez írt leveléből
Forrás ~ Internet
