A LÉLEK RAGYOGÁSA
'Testi szépségedet a lélek ragyogásával világítod meg'
Te,
egy a népből, egy a polgárok közül, bizonnyal egy vagy a szüzek közül,
aki testi szépségedet a szellem sugaraival teszed tündöklővé alkalmasabb
vagy arra, hogy az Egyházhoz hasonlítsanak, mondom, te, még éjnek
idején fekvőhelyeden is Krisztusra gondolj, minden pillanatban remélve
eljövetelét.
Ilyennek
óhajtott téged Krisztus, ilyennek választott ki téged Krisztus, ő lép
be a kitárt ajtón. Nem csal meg téged, ő ígérte, hogy betér hozzád.
Öleld hát magadhoz őt, akire vártál, járulj hozzá és megvilágosodol.
Tartóztasd, kérd, hogy ne menjen el hamar, könyörögj neki, hogy ne
távozzék. Mert az Isten Igéje fut, figyelmetlenséggel meg nem fogható,
hanyagsággal meg nem tartható. Figyeljen hát lelked mindig az ő szavára,
s mennyei társalgással tarts ki nyomában, mert hamar továbbindul.
Aztán
mit mond a lélek? 'Kerestem őt, de sehol nem találtam, hívtam, de nem
adott választ' (vö. Én 5,6). De azért még ne gondold, hogy nem tetszel
neki, ha hívásod, kérésed, lelked megnyitása után oly hamar továbbment.
Hiszen sokszor megengedi, hogy próbára tegyen minket a kísértés.
Mit
mondott az evangéliumban is az őt tartóztató népnek? 'Más városokban is
kell hirdetnem az Isten országát, hiszen ez a küldetésem' (Lk 4,43). De
ha úgy tűnik is előtted, hogy már eltávozott, menj, és ismét kutass
utána!
Ki
más taníthatna meg téged Krisztus megtartására jobban, mint az
Anyaszentegyház? Sőt már tanít is; olvasd csak, és megérted: 'Alig
mentem tovább, otthagyva őket, megtaláltam, akit szeret a lelkem.
Belekapaszkodtam, és nem engedem el' (Én 3,4).
Hogyan
tarthatod hát magadnál Krisztust? Nem erőszakkal, nem kötélhurokkal, de
igenis megkötözheted a szeretet kötelékével, a lélek szíjával, magadnál
tarthatod lelked szeretetével. Ha te is meg akarod tartani Krisztust,
keresd állhatatosan és ne félj a szenvedésektől, mert jobban
rátalálhatsz Jézusra a testi szenvedésekben, sőt még inkább az üldözők
keze között.
Azt
mondja a Szentírás: 'Alig mentem tovább, otthagyva őket…' (Én 3,4).
Rövid volt az az idő és röpke a pillanat, amíg kijutottál üldözőid
kezéből, és nem engedtél a földi hatalmaknak; máris eléd jön Krisztus és
nem hagy sokáig a megpróbáltatásban.
Aki
így keresi Krisztust, aki így találja meg Krisztust, az mondhatja:
'Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak
házába, annak szobájába, ki méhében hordozott' (Én 3,4). Anyád háza és
szobája nem más, mint saját bensőd, és természeted rejteke.
Vigyázz
erre a házra, tartsd tisztán mindig ennek belső szobáit! Amikor már
szeplőtelen tiszta lesz ez a ház, akkor majd a Sarokkő erejével
összetartva, a szent papság elérésére lelki házzá emelkedik és a
Szentlélek lakozik benne.
Aki
így keresi Krisztust, aki így könyörög hozzá, azt nem hagyja el, sőt
gyakran meglátogatja, mert ő velünk van a világ végezetéig.
Szent Ambrus püspöknek a Szüzességről írt könyvéből
Forrás ~ Internet