A KERESZTÉNYEK FELADATA A BÉKE ÉPÍTÉSE

Krisztus hívei készségesen és szívvel-lélekkel működjenek közre a nemzetközi rend felépítésében, őszintén tisztelve a szabadságjogokat és a testvéri barátságot. Dolgozzanak annál is inkább, mert a világ nagyobbik része még mindig akkora ínséget lát, hogy Krisztus a szegényekben szinte kiáltva sürgeti tanítványainál a szeretetet. Ne legyen többé az emberek botránya, hogy amíg néhány nemzet a javak özönében bővelkedik, és bizony polgáraik többségét a keresztény név ékesíti, addig mások az élethez szükséges javakat is nélkülözik, és éhínség, betegség meg mindenféle baj gyötri őket. A szegénység és a szeretet szelleme Krisztus Egyházának dicsősége és tanúbizonysága.

Dicsérni és támogatni kell tehát azokat a keresztényeket, kiváltképp ha fiatalok, akik személyesen sietnek az idegen emberek és népek segítségére. Mi több, Isten egész népe köteles szóval és példával elöl járó püspökeivel az élen, erejéhez képest enyhíteni a jelen idők nyomorúságait. Ezt pedig ne csupán a feleslegéből tegye, hanem még a szükségesekből is, az Egyház ősi hagyományainak megfelelően.

A segélyek összegyűjtésének és szétosztásának módját felesleges merev és egyöntetű rendszerhez kötni. Csak jól szervezzék meg mind egyházmegyei és nemzeti, mind pedig világviszonylatban, és ahol csak célszerűnek látszik, kapcsolódjék össze a katolikusok tevékenysége többi keresztény testvérünkével. A szeretet szelleme nem tiltja, hanem éppen nagyon is sürgeti, hogy előrelátó és rendezett legyen a szociális és karitatív munka. Ez okból szükséges, hogy akik a fejlődésben levő nemzetek szolgálatára vállalkoztak, kapjanak kellő kiképzést alkalmas intézményektől.

Az Egyháznak tehát mindenképpen jelen kell lennie magában a nemzeteket átfogó közösségben is, hogy támogassa és ösztönözze az együttműködést az emberek között. Legyen jelen mind hivatalos intézményei útján, mind pedig valamennyi kereszténynek odaadó, őszinte munkálkodása révén, amelyet csupán a mindenkinek tett szolgálat vágya sugall.

Mindez biztosabban elérhető, ha emberi és keresztényi felelősségük tudatában maguk a hívek igyekeznek erősíteni a maguk környezetében a nemzetközi szervezetekkel való készséges együttműködés eszméjét. Az ifjúság vallási és állampolgári nevelésében külön is fordítsanak gondot erre.

Kívánatos végül, hogy a katolikusok a nemzeteket átfogó közösségben a reájuk háruló feladat kellő teljesítése érdekében iparkodjanak odaadóan és bátran együttműködni különvált testvéreikkel, akik velük együtt vallják az evangéliumi szeretetet, és minden más emberrel is, aki igazi békére szomjazik.

A II. vatikáni zsinat 'Gaudium et spes' kezdetű, az Egyház és a mai világ viszonyáról szóló lelkipásztori konstitúciójából

 

Forrás ~ Internet