MISSZIÓS VASÁRNAP
Egyházunk októberben az utolsó előtti
vasárnapon a missziók világnapját tartja. E napon megemlékezünk azokról,
akik az elmúlt évszázadok során családjukat és hazájukat elhagyva
idegen országokba indultak az evangélium terjesztésére és imádkozunk
azokért, akik napjainkban missziós munkát végeznek a világ valamely
pontján. Az evangéliumok beszámolnak róla, hogy Jézus egykor Isten
országának örömhírét hirdette, majd pedig mennybemenetelekor megbízta
apostolait tanításának továbbadásával, s megígérte nekik, hogy
tevékenységükben segítségükre lesz a Szentlélek. A misszió minden
korban, így napjainkban is Jézus és az apostolok szolgálatának,
munkájának folytatását jelenti a Szentlélek erejében. Mindebben már meg
is neveztük azt a három elemet, amely a missziót, a missziós
tevékenységet jellemzi. Nézzük meg ezeket!
Az első jellemző, hogy
minden misszió Jézus Krisztustól ered. Ő is küldött volt, a mennyei
Atya küldötte ezen a világon, aki mindhalálig ragaszkodott küldetéséhez.
Azzal bízta meg apostolait, hogy az általa megkezdett munkát
folytassák. A misszióra vállalkozó személyek tudatában vannak annak,
hogy küldetésüket személyesen Krisztustól kapták. Küldetése és hivatása
minden embernek van, s ezt Krisztussal való személyes kapcsolatunkban
ismerhetjük fel. Minden keresztény ember a keresztség szentsége által
meghívást kap Istentől arra, hogy szeretetben éljen, törekedjen az
életszentségre és szolgálja Isten országát. Ehhez képest többletet,
sajátos hivatást jelent, amikor valaki az igehirdetésre, a hit
terjesztésére kap meghívást, amelyet Krisztussal és az Egyházzal való
egységben végez.
A második lényeges elem az apostoli jelleg. Nem
csupán arról van itt szó, hogy az első küldöttek szolgálata folytatódik
az apostolok utódaiban, hanem arról is, hogy a missziósokban az apostoli
lelkesedés, buzgóság él. Ezen apostoli buzgóság nélkül a missziósok
esetében inkább csak kényszerű munkáról vagy megélhetési feladatról
beszélhetnénk, mintsem Krisztus ügyéért való fáradhatatlan szolgálatról.
A harmadik tényező a Szentlélek. Ő közvetíti a küldetést Krisztustól, ő
adja az apostoli buzgóságot, és ő segíti a missziót végző személyeket
abban, hogy a visszautasítások és üldözések ellenére is hűségesek
maradjanak hivatásukhoz. A Szentlélek biztosítja azt, hogy mindazok,
akik Krisztus szavaiban felismerték az örök életre vezető tanítást, azt
ne tartsák magukban, hanem nagylelkűen továbbadják azt az igazságra
éhezőknek és az örök életre vágyakozóknak.
A misszió célját nem
szűkíthetjük le csupán arra, hogy az emberekhez elvigyük az evangéliumot
és segítsük őket az üdvösség felé, hanem azt is feladatunknak kell
tekintenünk, hogy megújítsuk ennek a világnak a rendjét oly módon, hogy
azt az evangélium szelleme hassa át. Ebben az értelemben minden misszió
evangelizációt jelent. Az Egyháznak és az Egyház tagjainak minden
erejükkel azon kell lenniük, hogy újraevangelizálják a világot. Mivel e
feladat alól egyikünk sem vonhatja ki magát, a mai napon különösen is
kérjük a Szentlelket, hogy szítsa fel bennünk az apostoli buzgóságot és a
missziós lelkületet!
© Horváth István Sándor
Forrás ~ Internet
