KRISZTUS AZ ALFA ÉS AZ OMEGA
'Krisztus: az Alfa és Ómega, az első és utolsó'
A
földi és a mennyei ország egymásba fonódását csak hittel lehet
felfogni, sőt titka is marad annak az emberi történelemnek, amelyet a
bűn mindaddig zavarossá tesz, amíg teljesen föl nem tárul Isten
gyermekeinek dicsősége.
Amikor
az Egyház a maga üdvözítő feladatában fáradozik, az isteni életet
közvetíti az embernek, de ezenfelül annak visszaverődő fényét is
szétsugározza az egész világban. Teszi ezt elsősorban azzal, hogy
orvosolja és magasabb rendűvé teszi a személy méltóságát, erősíti a
társadalom kötelékeit, és mélyebb értelmet és jelentőséget ad az emberek
mindennapi tevékenységének. Ezért úgy véli az Egyház, hogy mind egyes
tagjai, mind pedig a maga egész közössége által sokban gazdagíthatja a
nagy emberi családot, történelmét emberibbé teheti.
Az
Egyház, miközben segít a világnak, és maga is sokat kap tőle, arra az
egyre törekszik, hogy eljöjjön az Isten országa, és megvalósuljon az
egész emberi nem üdvössége. Mindaz a jó pedig, amit Isten népe nyújthat
földi vándorlása idején a nagy embercsaládnak, abból származik, hogy az
Egyház az üdvösség egyetemes szakramentuma, vagyis feltárja és a
jelenben hatékony erővé teszi Istenünk emberszeretetének misztériumát.
Isten
Igéje ugyanis, aki által lett minden, maga is testet öltött, hogy mint a
tökéletes Ember, mindenkit üdvözítsen, és egybekapcsolja az egész
mindenséget. Urunk a célja az emberi történelemnek, az a pont, amelyben a
történelem és a civilizáció vágyai találkoznak. Ő az emberiség
középpontja, minden szív öröme és sóvárgásainak beteljesedése. Őt
támasztotta fel az Atya a halálból, őt dicsőítette meg, és ültette
jobbjára, megtéve élők és holtak bírájává. Az ő Lelke éltet és egyesít
minket, amíg zarándokolunk a történelem beteljesedése felé, hiszen az az
Atya szeretetének és tervének teljesen megfelel, hogy Krisztusban mint
főben újra egyesítsen mindent, ami a mennyben és a földön van (Ef 1,10).
Maga
az Úr mondja: Hamarosan eljövök, és velem lesz a jutalom, hogy
mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega,
az első és az utolsó, a kezdet és a vég (Jel 22,12-13).
A II. vatikáni zsinat 'Gaudium et spes' kezdetű, az Egyház és a mai világ viszonyáról szóló lelkipásztori konstitúciójából
Forrás ~ Internet