'Az Egyház arra a kősziklára épült, amelyet Péter megvallott'
Isten szüntelenül törődik az emberiséggel, és azonfelül, hogy a bajbajutottakon különféle módon segített, az idők teljességének elérkezésekor - amelynek az idejét csak ő tudta előre - elküldötte hozzánk egyszülött Fiát. Azért küldte el, hogy aki által megteremtette a mindenséget, az, miközben Isten marad, emberré legyen, közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus (1 Tim 2, 5).
Azért küldte el, hogy akik hisznek benne, azok az újjászületés fürdője által feloldozva bűnük minden szennyétől, megszabaduljanak az örök büntetéstől is, és hitben, reményben és szeretetben éljenek. Amíg e világban s ennek veszedelmes és küzdelmes kísértései közepette zarándokolnak, részesüljenek az Isten testi és lelki segítségeiben, és színe előtt járjanak mindig azon az úton haladva, amely számukra maga Krisztus lett.
Minthogy így sem lehetnek meg teljesen bűn nélkül, hiszen e gyarló földi életben előfordul a bűn is, ezért az alamizsnálkodásnak üdvöt szerző erőt adott, hogy ezzel is segítse őket imádságaikban, ezért megtanította őket, hogy így imádkozzanak: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek (Mt 6, 12).
E bajokkal teli földi élet folyamán boldog reménységgel eltelve így cselekszik az Egyház is, az az Egyház, amelynek egyetemességét jelképezve mintegy megszemélyesítője lett Péter apostol, apostoli méltóságának elsőbbsége folytán.
Ami pedig sajátosan Pétert illeti: természete szerint ember volt, a kegyelmet tekintve egy a Krisztus-követők közül, és a bővebben kapott kegyelem által lett a legelső apostol. De amikor Jézus ezt mondta neki: Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva (Mt 16, 19), akkor már az egész Egyházat képviselte, amelyre a különböző kísértések e világban záporesők, áradatok, viharok módjára törnek rá, de nem omlik össze, mert arra a sziklára épült, amelytől Péter is kapta a nevét.
Éppen ezért mondta az Úr: Erre a sziklára építem Egyházamat (Mt 16, 18), mivel Péter már előbb megvallotta: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia (Mt 16, 16). Tehát arra a sziklára építem Egyházamat, amelyet te megvallottál. A szikla pedig Krisztus volt (1 Kor 10, 4); Péter maga is erre a szilárd alapra épült. A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat (1 Kor 3, 11).
A Krisztuson alapuló Egyház tehát Krisztustól kapta meg Péter személyében a mennyek országának a kulcsait, vagyis az oldás és kötés hatalmát a bűnök fölött. Ez az Egyház tehát, amely szereti és követi Krisztust, megszabadul minden bűntől. Mégis azok a hívek követik őt teljesebben, akik mindhalálig küzdenek az igazságért.
Szent Ágoston püspöknek Szent János evangéliumáról szóló fejtegetéseiből
Forrás ~ Internet