ISTEN KEZDETTŐL FOGVA A HIT ÁLTAL ÜDVÖZÍTI AZ EMBERT

Isten áldásához szilárdan ragaszkodjunk, és kutassuk fel, mik az ő áldásának az útjai! Lélekben idézzük vissza, ami kezdettől fogva történt! Miért is kapott Ábrahám atyánk áldást? Nemde azért, mert a hite által cselekedett jót és igazságot? Izsákot bizalommal, készségesen ajánlotta fel áldozatul, noha ismerte a jövőre szóló ígéretet. Jákob a testvére miatt alázatosan elhagyta szállásföldjét, Lábánhoz menekült, és szolgálatába állt; meg is kapta Izrael tizenkét törzsének uralmát.

Mert ha valaki becsületes lélekkel egyenként végiggondolja mindazt, amit Jákob áldozatul adott, akkor érti majd meg az ő lelki nagyságát. Tőle származtak ugyanis mindnyájan a papok és leviták, akik az Isten oltáránál szolgálnak. Tőle származott test szerint maga az Úr Jézus is. Tőle származtak a Júda családjából való királyok, fejedelmek és vezérek. De a többi törzset is megilleti a tisztelet, hiszen az isteni ígéret őrájuk is áll: oly sok ivadékod lesz, mint az égen a csillag (vö. Ter 26, 4). Ők tehát mind dicsőséget és bőséget örököltek, de nem a maguk érdeméből vagy a saját igaz cselekedeteik által, hanem az Isten akarata által, így mi is - akiket ő Krisztus Jézusban meghívott - nem a saját bölcsességünk, értelmünk, jámborságunk vagy szívünk szentségében véghezvitt jótetteink által leszünk megigazultakká, hanem a hit által, amellyel mindnyájunkat megigazultakká tett kezdettől fogva a mindenható Isten; neki legyen dicsőség mindörökkön-örökké! Ámen.

Mit tegyünk hát, testvérek? Hagyjuk el a jótetteket és a szeretetet? Semmiképpen se engedje Isten, hogy ez megtörténjék velünk! Inkább buzgón, serény lélekkel igyekezzünk minél több jót tenni. A mindenség Alkotója és Ura is örvendezve szemléli műveit. Mindenek felett álló nagy hatalmával megszilárdította az eget, és megfoghatatlan bölcsességével felékesítette azt. Majd szétválasztotta a földet a környező vizektől, és hatalmával megszilárdította a szárazföldet. Az ő parancsa hívta létbe a földön az állatokat. Miután a tengert megalkotta, hatalmával azt is benépesítette élőlényekkel.

Mindezek után pedig a saját képmására, szent és szeplőtelen kezével megalkotta a legkiválóbb élőlényt, az embert, akit az értelem magasan az állatok fölé emel. Így szólt ugyanis: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Isten megteremtette az embert, férfinak és nőnek teremtette (Ter 1,26). Miután mindezt befejezte, és örömét találta benne, megáldotta őket, mondván: Legyetek termékenyek, és szaporodjatok! (Ter 1,28) Fontoljuk meg tehát, hogy az igaz emberek jótetteikkel lettek igazzá, és magának az Úrnak is kedve telik a dicsőségét szolgáló alkotásaiban. Ez indítson minket is arra, hogy serényen megtegyük akaratát, és minden erőnkkel gyakoroljuk az igaz élet cselekedeteit!

Szent Kelemen pápának a korintusiakhoz írt leveléből

 

Forrás ~ Internet